A műköröm, mint a gazdagság jelképe?

A műköröm viselésére vonatkozóan már egészen régről, az időszámításunk előtti harmadik évezredből maradtak fenn feljegyzések. A történelmi korokban kifejezetten a gazdagságot jelző szimbólum volt az extrém hosszúságú körmök viselése. Az időszámításunk előtti időben minél hosszabb körmöt viselt egy illető annál gazdagabbnak számított, így aztán kérdezés nélkül is tudhatták, hogy az adott hölgy milyen társadalmi rangnak örvend.
Egyiptomban a fáraók hosszú, aranyozott pótkörmökkel igyekeztek ragyogó isteneikhez hasonlóvá válni. Időszámítás előtt 3000-ben Kínában méhviaszból, zselatinból, tojásfehérjéből és gumiarábikumból készítettek körömfestéket.

A hennának a használatára utaló jeleket időszámításunk előtti ötödik évszázadból jegyeztek, azonban itt még nem a bőrön használták ezt a napjainkban is népszerű anyagot, hanem a körmeik díszítésére.
A korai Róma, Babilon, és Egyiptom katonai vezérei ajkuk színével azonosra festették körmeiket csata előtt.

A köröm kozmetikai ápolására vonatkozó részletes feljegyzéseivel az iparosodás kezdetétől találkozhatunk. Ezen dokumentumokból kiderül, hogy a bőrdarabkával történő körömpolírozás igen népszerű volt abban az időben. A polírozásnál lényegesen durvább módszerrel és eszközökkel hegyesre reszelték körmeiket.

A manikűr kíméletes módszere az 1830-as évektől vette kezdetét, amikor Párizsban Sitté doktor bőroldót és rózsafa pálcikát alkalmazott a körömbőr kezelésére. A körmök csillogását krémek, paszták alkalmazásával érte el. Charles Revlon forradalmasította mindezek után a körömápolást, mégpedig a körömlakk feltalálásával. A Revlon cég alapítója eredetileg autófényezésre szánt anyagot alkotta körömlakként újra.
Az első műköröm 1934-ben került forgalomba, 'Nu Nalis' név alatt, Chicagóban, amelyet egy körmét rágó fogorvos alkalmazta, fejlesztett ki. Lehetővé tette ezzel, hogy a „körömrágóknak” is szép, ápolt 'körmei' lehessenek.

A műkörmök ideje az 50-es években érkezett el Hollywoodba. Az ötvenes évek közepén a filmipar mindenben a tökéletességre törekedett, egészen a körömig. A színésznők a filmfelvételekre valódi körömből készített vendégkörmöket ragasztottak. Ezeknek tartóssága azonban rövid volt, ezért a körömtechnikusok segédszövetes ragasztótechnikával próbálkoztak. A fogpótlások anyagára alapozva létrejöttek az első akril alapanyagú műkörmök. A modern műkörmök ma ismert formája a 1960-as évek végén alakult ki az USA-ban.

A 'körömhullám' a 70-es években eléri Európát is. 1974-ben Dr. Nordström új technológiát vezet be a körömmodellezésben, az akril technika a '70-es évekből származik, amikor a fogpótlásoknál már ismert kétkomponensű anyagot lapátkával vitték fel a körömre, formázták, csiszolták és polírozták amelyből a későbbiek során kifejlesztik az UV fényre kötő műköröm alapanyagot, a zselét. 1984 után a zselék megjelenésével nagy verseny indult a piacon lévő hagyományos akril technikával.

A műkörömépítés technikája azóta is folyamatosan fejlődik és változik. A divathullámok egy-egy színt, technikát vagy formát felkapnak, másokat elfelejtenek, vagy éppen újjáélesztenek.