Reszelős rizikó - mikor melyiket?

Nem utolsó sorban a helytelenül megválasztott reszelő komoly sérüléseket okozhat a vendég körme körüli bőrfelületen. Ez fájdalmas és fertőzésveszéllyel jár - tehát komoly okunk van arra, hogy alaposan körbejárjuk a helyes reszelőválasztás témakörét.

A reszelők számozása (például 100/180) azt jelenti, hogy hány reszelő szemcse jut egy négyzetcentiméterre. A 100-as a legdurvább szemcsézetű, nagyobb és keményebb körömdíszek, szabadszél és hossz kialakítására, esetleg a frissen épített c ív felületmegmunkálására használható. 100-as reszelővel soha ne reszeljünk természetes körömlemezt!

A 180-as durvaságú reszelő jóval finomabb felületek kiképzéséhez alkalmas, ezzel kopottabb állapotban kiválóan lehet természetes körömlemezt bolyhozni, körömfelületet átcsiszolni a cuticulánál, illetve a körömfelszín apróbb egyenetlenségeit kifogástalan felületűre csiszolni. Azoknál a vendégeknél, akik vérzékenyek, vékony a cuticulájuk, a szabadszél kialakítását is ezzel a reszelővel érdemes végezni, így bizonyosan nem érheti vérzős baleset.

A bufferrel is okozhatunk vérző sebet, ugyanis a durva oldala rossz tartás esetén sérülést okozhat a feltolt cuticulán. A buffert mindig ugyanúgy éltelenítsük, mint az új reszelőt a durva éleknél és használatkor a cuticula felé mutasson a szivaccsal érintkező oldala. Ez a sarokél mindig puhább, mint ami a durvább felülettel találkozik.

A papír reszelőinket rendszeresen fertőtlenítsük szórófejes fertőtlenítő szerrel. Az elhasznált papír reszelőt ugyancsak fertőtlenítés után odaadhatjuk a vendégünknek otthoni használatra. Gyakorlott körmös tapintás után is meg tudja állapítani, hogy melyik reszelővel milyen munkafázist tud biztonsággal, vérző seb okozása nélkül elvégezni. Minél jobban figyelünk a reszelőink minőségére és állapotára, annál tovább tudjuk használni azokat. Így válik a reszelés kevésbé rizikós munkafázissá.

B.E.